A k�z�ns�ges farkas vagy eur�pai farkas (Canis lupus lupus), a sz�rke farkas (Canis lupus) eur�zsiai alfaja.

A k�zepes termet�, s�t�t sz�r� alfaj egykor Eur�pa-szerte k�z�ns�ges volt, ma m�r csak szigetszer� popul�ci�i tal�lhat�k meg. Magyarorsz�gon is ez az alfaj telep�l vissza.

Megjelen�se:
Az �llat testhossza 100-140 centim�ter, farokhossza 30-50 centim�ter, magass�ga 90 centim�ter �s testt�mege 30-75 kilogramm; valamivel kisebb, mint a t�rzsfaj. A h�m (kan) nagyobb a n�st�nyn�l (szuka). J�val termetesebb az aranysak�ln�l (Canis aureus), az egyetlen eur�pai kutyaf�l�n�l, amellyel a farkast �ssze lehetne t�veszteni. Hatalmas szemfogai �s �les, oll�szer� t�p�fogai vannak. Az �reg kanok nyak�t vaskos, er�s, s�r�nyszer� sz�rzet bor�tja. A k�z�ns�ges farkas bund�ja t�lnyom�r�szt s�t�tsz�rke, t�len l�nyegesen t�m�ttebb, mint ny�ron. Farka bozontos. Testalkata egy nagy, er�teljes n�met juh�szkuty��hoz hasonl�. Sokf�le hangon vony�t �s �v�lt, k�l�n�sen falk�ban. Kutyaszer� ugat�st ellenben csak ritk�n hallat.

�letm�d:

Az eur�pai farkas az egyik legink�bb alkalmazkod�k�pes ragadoz�. �letm�dj�t nagym�rt�kben a mindenkori k�rnyezeti adotts�gokhoz igaz�tja. A p�rosod�si id�n k�v�l rendszerint falk�kban �l. Szoci�lis magatart�sa az �llatvil�gban a legfejlettebbek k�z� tartozik. A falk�ban az egyes farkasok szoros egys�get alkotnak, an�lk�l hogy elvesz�ten�k egy�n�s�g�ket. Azzal, hogy al�rendelik magukat a falka �rdek�nek, zs�km�nyszerz�s�k hat�konys�ga l�nyegesen megn�vekszik. Falk�ban olyan �llotakat is el tudnak ejteni - p�ld�ul kifejlett j�vorszarvast -, amelyeket egy mag�nyos farkas soha nem tudna leter�teni. Nagyvadakra teh�t csak falk�ban tudnak vad�szni, melynek alapja az egym�s k�lcs�n�s felismer�se. �gy k�pesek a pontos rangsorrend kialak�t�s�ra �s a szerepek egy�rtelm� feloszt�s�ra. A leger�sebb p�ld�ny lesz a vez�rfarkas (alfa-h�m), � ir�ny�tja a falk�t, b�r bizonyos feladatokat �th�r�that egyes magasabb rang� szuk�kra. A vad�szat sor�n a falkatagjai egy�tt dolgoznak, hajsza k�zben vonalban sz�tny�lnak, vagy alcsoportokra oszlanak, hogy egym�s fel� hajts�k a vadat. A zs�km�nyb�l mindegyik�k rangja szerint r�szes�l. Komoly harcok a falk�n bel�l viszonylag ritk�n fordulnak el�, ami nem utols�sorban azzal f�gg �ssze, hogy a tagok t�bbs�ge szoros rokoni kapcsolatban �ll egym�ssal. A heves k�zdelemnek az alulmarad� egyed meghuny�szkod�, illetve al�rendelts�get kifejez� testtart�sa vet v�get. A v�dtelen torok felk�n�l�sa a fajt�rsban harap�si g�tl�st v�lt ki. A falk�n bel�li szigor� hierarchikus rend m�sik k�vetkezm�nye, hogy - kiv�ltk�pp sz�k�s id�kben - csak a rangsor �l�n �ll� kanok �s szuk�k p�rosodnak �s nevelnek ut�dokat. A k�zepes �s alacsony rang� egyedek ilyenkor kimaradnak a szaporod�sb�l. Ezt saj�tos bels� sz�let�sszab�lyoz�suk teszi lehet�v�. A falka �sszetart�sa ny�ron vagy t�pl�l�kb�s�g idej�n lazul. N�ha csup�n az egyes p�rok maradnak egy�tt. A kan t�bbnyire seg�t a szuk�nak a k�lyk�k felnevel�s�ben. A farkasok vad�szstrat�gi�ja teljesen elt�r a macsk�k�t�l. Nem lesb�l rohanj�k le pr�d�jukat, hanem hosszasan �zik, b�r ugrani is j�l tudnak. Testfel�p�t�s�kb�l is vil�gosan kit�nik, hogy kitart� fut�k. Hossz� l�bukon nagy l�p�sekkel tudnak haladni, izomzatuk j�l b�rja a tart�s ig�nybev�telt, �s a hossz�, er�s megterhel�st�l sem f�rad el, szemben a meglepet�sszer�en rohamoz� ragadoz�kkal. �gy b�r a vad�sz� gep�rd (Acinonyx jubatus) l�nyegesen nagyobb sebess�get �r el, mint a farkas, csup�n n�h�ny m�sodpercig k�pes azt tartani, ut�na kimer�l. A farkasok ellenben sz�ks�g eset�n t�bb �r�n �t tudnak futni, m�ghozz� meglehet�sen gyorsan. El�bb vagy ut�bb m�g a legkitart�bb pr�d�nak is szembe kell n�znie a rohammal. Az �ldozatot csak fogaikkal ragadj�k meg, karmaiknak ebben semmi szerepe nincs. V�kony, a fut�st szolg�l� l�bukkal sem nagyot �tni, sem egy er�sebb �llatot leszor�tani nem tudnak. Ez�rt a zs�km�nyt harap�sukkal �lik meg, mint az a nagymacsk�kn�l is el�fordul. A hajsza sor�n a pr�da nyom�t kell k�vetni�k, mag�t az �llatot gyakran nem is l�tj�k. Ebben orruk seg�ti �ket, amely olyan kifinomult szagl�ssal b�r, hogy b�tran az �llatvil�g legfejlettebb �rz�kszervei k�z� sorolhatjuk. B�rmely csap�sr�l azonnal felismerik, hogy �rdemes-e k�vetni. A szagl�snak term�szetesen a farkasok szoci�lis kapcsolataiban is kiemelked� szerep jut, mind egym�s egyedi felismer�s�ben, mind a territ�rium szagjelekkel val� kijel�l�s�ben.

Semmik�pp sem igaz, hogy csak nagyobb �llatokat, mint �zet, j�vor-, �s g�mszarvast zs�km�nyolna, �tlapj�n egy sereg kiseml�s, d�g�k, s�t n�v�nyek is szerepelnek. Nem v�logat, azt eszik, amit a legk�nnyebb elejteni. Ez�rt is jelent �lland� probl�m�t a birkany�jak vagy marhacsord�k k�zel�ben. Emiatt - �s nem az�rt, mert �ll�t�lag vesz�lyesek lehetnek az emberre - a k�z�ns�ges farkast valamikori elterjed�si ter�let�nek nagy r�sz�r�l kiirtott�k, �s ahol m�g ma is el�fordul, ott sz�ntelen �ld�ztet�snek van kit�ve. A h�zi�llatok t�bbnyire k�nnyebb zs�km�nynak bizonyulnak, mint a f�l�nk vadak, �s r�ad�sul csoportban tal�lhat�k. A farkast�l fenyegetett birkany�jakat ez�rt k�l�nleges k�pess�g� kuty�kkal �rzik, Magyarorsz�gon p�ld�ul komondorokat haszn�ltak erre a c�lra, amelyek b�tran szembesz�lltak a farkasokkal.

Szaporod�s:
Az eur�pai farkasok rendszerint m�r t�len p�rosodnak. A 63 napos vemhess�g letelt�vel a n�st�ny m�rcius-�prilisban t�bbnyire 4-6 k�lyk�t hoz a vil�gra. Sok gondoskod�st �s v�delmet ig�nyelnek, am�g 6 h�naposan �n�ll�v� nem v�lnak. A h�m �s nemegyszer m�s falkat�rsak is hordanak eles�get a kicsinyeknek, amelyek k�s�bb a k�z�ss�g tagjai lesznek. Anyjuk szoci�lis helyzete m�r sz�let�s�kkor meghat�rozza, hogy a fiatalok majdan hov� ker�lnek a rangl�tr�n.